Kuusamo
Kuusamo
Az orosz határ menti, gyéren lakott vidék egyik jelentős központja Kuusamo. Az Északi Sarkkör déli oldalán fekvő nagyobb földrajzi tájegység a turista számára az ígéret földje. Környéke pompás erdőség, ahol kenuzni és horgászni lehet, s ahol az egyetlen hang a víz csobogása meg a fenyőlombok susogása. Erdei bogyó is bőven terem errefelé, a sarki tundra körülményei között. Zuhatagos hegyi folyók, szakadékok és embernemjárta végtelen erdők, a Lappföld közelét sejtető vaarák (erdős hegyek) és tunturik (kopár hegyek), megannyi természeti szépség - ezt jelenti a kuusamói táj. Egyedül a szúnyogok rontják le az idillt, ellenük minden módon védekezni muszáj.
Mindaz, ami a 11 000 lakosú Kuusamóban ma látható, gyakorlatilag a második világháború után épült, minthogy a város a harcok során jóformán teljesen megsemmisült. Egy helytörténeti múzeumon és egy-két régebbi épületen kívül nemigen akad látnivaló.
Kuusamo lakóit 1673-ban királyi rendelet szabadította fel a kötelező katonáskodásalól, viszont saját maguknak kellett megvédeniük magukat. A vidék lakói nemcsak önvédelemre, hanem teljes önellátásra is berendezkedtek. Sajátos közösségi élet alakult ki. Elszaporodtak bizonyos családnevek, pl. az "erdőt" jelentő Määttä. Az 1700-as években mindössze 2 Määttä család volt ismeretes, az 1900-as évekre viszont már közismert a szólás, miszerint "a kuusamói tucat 10 Määttäből, s mindkét végén 1-1 Lämsäből áll" (Lämsä a másik legismertebb családnév volt ott). Sőt, előállt az a furcsa eset, hogy 70 Kalle Määttä élt Kuusamóban egyidőben. A félreértések elkerülése érdekében sokan közülük nemcsak a keresztnevüket, hanem a családnevüket is megváltoztatták.
A Kuusamojärvi-tó északnyugati részénél húzódó fennsíkra épült Kuusamo jelentősége inkább abban rejlik, hogy egy lenyűgöző tájegységnek a központja. A példaszerűen megjelölt és fenntartott turistautakkal átszőtt vidék a vízi vándorok és vadvízi evezősök eldorádója, valamint a horgászok és a télisportok kedvelőinek paradicsoma (200 havas nap, kitűnő lesiklópályák és sífutásra alkalmas terepek). Télen a terep kitűnően alkalmas síelésre és hómobillal való száguldozásra.
A Karhuntassu turistaközpont szálláshelyekről és a környéken folytatható stabadidő tevékenységekről ad felvilágosítást. Két nemzeti park is található itt: a nagyobbik, Oulangen Kansallispuisto északi irányban húzódik, jobbára lakatlan területen, az Oulanka-folyó partján. A Karhunkierros, az ország legnevezetesebb túraútvonala 100 kilométeren keresztül visz át a folyó völgyén, egészen a Rukatunturi dombságig. A kisebbik nemzeti park, a Riisuntunturi Oulankától délnyugatra terül el. Északabbra, Lappföldhöz közeledve a táj arca fokozatosan megváltozik.
A vidék leghíresebb hegyei közül a Rukatunturit említjük. Kuusamótól kb. 26 km-re van. A kb. 470 m magas Rukatunturi Finnország télisportjának egyik központja. Itt van az ország egyik legnagyobb síugrósánca.
Közeli kirándulások
"Medvehajtás" (Karhunkierros)
A Kuusamótól 15 km-re északra eső turistakörút (legközelebbi elérési pontja a Rukatunturi-hegyen, kb. 20 km-re) mintegy 80 km hosszú, de kisebb szakaszai is bejárhatók. Vízesésekkel, szakadékokkal, tavakkal és érintetlen erdőkkel teli, vadregényes tájon, részben az Oulanka Nemzeti Park területén visz keresztül az út. Egyedülálló élményt jelentenek a függőhidak - feltéve, hogy nincsen tériszonyunk.
Az ország legnevezetesebb túraútvonala 100 kilométeren keresztül visz át a folyó völgyén, egészen a Rukatunturi dombságig.
Juuma
Aki nem akar ennyit túrázni, utazzon a mintegy 45 km-re északkeletre fekvő Juumába. Ott rátérhet a Medvehajtás körútra, és megtehet rajta egy szakaszt. Látványos zuhatagokban és vízesésekben ott sincs hiány. Aki teheti, az szakavatott vezető kíséretében feltétlenül vegyen részt a Käyläből Juumába tartó ún. "hétvízesés"-útvonalon tett csónakkiránduláson. Ízelítőt ad a tutajon vagy csónakon való utazásból a leereszkedés a Juumában levő Niskakoskin is.
Oulanka Nemzeti Park
270 km-es, részint mocsaras, részint hegyek borította, vad vidék, amelyet csöndesen folydogáló és vadul rohanó folyók, valamint kitűnő turistautak szabdalnak (70 km északra). Északi irányban húzódik, jobbára lakatlan területen, az Oulanka-folyó partján. Az Oulankajoki vízesésekben rendkívül gazdag. Különösen a 
Kiutaköngäs híres. Itt a rózsaszínű - halványszürke dolomit falak között a víz 14 m magasból zuhog alá.
Kuhmo
Sűrű erdőkkel körülfogott határváros Kainuu tájegység ősrengetegében. Évről évre itt rendezik meg a Kainuui Zenei fesztivált. A Kajaanitól 102 km-re fekvő település hajdan a finnországi kátrányégetés egyik központja volt. A vidék természeti szépségeinek híre Helsinkibe is eljutott, és 
Akseli Gallen-Kallela idejött nászútra. Itt készültek a kalevalai tárgyú munkáinak első változatai, itt festette híres "Iltarauha" (Esti nyugalom) című képét.
A vidék, a határmente, valóságos "szabadtéri állatkert", szabadon járnak benne a medvék, medvebocsok, farkasok, hiúzok, rozsomákok. Az erdőkben ijesztően huhognak a baglyok és a természetvédelmi területek mocsarai is érdekes látnivalót jelentenek a hozzáértőknek. 
A város peremén húzódó parkban lenyűgöző Kalevala-falu áll, amely a helyi népszokásokat mutatja be. A cél az, hogy megismertessék az ide látogatókat a finn kultúra alapjaival úgy, ahogy az a Kalevalában is meg van írva.
Az Oulujärvi tó keleti partján fekvő település a térség központja. Máig állnak az 1604-ben épült vár romjai, s a Városházát C. L. Engel, Helsinki korai arculatának megálmodója tervezte.
A Kajaanit Ouluval összekötő út előbb sűrű erdőkkel borított dombok között, azután az Oulujärvi partján visz el. Oulu előtt érinti Muhost, itt áll az ország második legrégibb temploma, amely 1634-ben épült.
