Tampere
A város fekvése jellemző a vidékre: Tampere két tó, a Näsijärvi és a Pyhäjärvi határán fekszik egy földnyelven, ott, ahol az egyik "átömlik" a másikba, és régebben egy hírhedt zuhatag volt. Hivatalosan III. Gusztáv svéd-finn király alapította 1779-ben, s szerencséjét ennek a Tammerkoski zúgónak köszönheti, mert áramot termelve ez hozta az ipart a környékre. A gyárak helyét azóta szállodák, bevásárlóközpontok és múzeumok foglalták el.
Mindezek ellenére Tampere Finnország harmadik legnagyobb városa (139 000 lakos) nem holmi ipari központ. Az építészet és a természet harmonikusan ötvöződik egymással. És nagy szerencse a kultúra sem szorul a háttérbe: az ország határain messze túl is híresek a tamperei film- és színházfesztiválok.
A város templomai, múzeumai és műemlék épületei melett építészetileg jelentős a 20. századi Kirjasto. A Városi Könyvtár egy építész házaspár, Reima és Raili Pietilä képzelőerejét dicséri. Az alaprajz egy nyírfajdkakas széttárt szárnyaira és szétterjesztett farktollára emlékeztet. A Tampere-talo (Tampere Csarnok) kék-fehérben tartott épületét Esa Piiroinen és Sakari Aartelo tervezte 1990-ben.
A Tuomiokirkko (Székesegyház) a pályaudvartól északra áll. A finn nemzeti romantika szellemében épült fel 1907-ben, Lars Snock, a helsinki Kallio-templom építészének tervei alapján. Több értékes műkincset is őriz, ilyen Magnus Enckell Feltámadást ábrázoló oltárfreskója és Hugo Simberg mestermunkája, A megsebzett angyal.
A Pyynikki Szabadtéri Színház egyedülálló színház, amelynek nem a színpada forog, hanem a nézőtere, mert a természet alkotja a díszletet.
A Keskustorin (Főtér) áll a neoreneszánsz városháza (1890), a Városi Színház (1913) és az Ótemplom faépülete (1824), amelynek különálló harangtornyát Carl Ludwig Engel, a helsinki Szenátusi Palota építésze tervezte.
Az 1899-ben emelt Pravoszláv templom meglehetősen különösnek hat a város sok-sok modern épülete között. Ez az egyetlen neobizánci stílusban épült templom egész Észak-Európában. Harangjai pedig a legnagyobbak egész Finnországban.
A Kalevan kirkko (Kaleva templom) a város keleti felében húzódó parkban fekszik. Futurisztikus homlokzatú. Az 1966-ban épült templom legszembeszökőbb kincse az orgona, amelynek 3000 sípja egytől egyig vitorlát formáz.
Hiekka Képzőművészeti Múzeumban a finn művészet remekei láthatók a 18. századtól máig: festmények, szobrok, valamint különösen szép helyi arany- és ezüstműves munkák.
1905-ben itt találkozott egymással Lenin, Sztálin és az illegális Orosz Szociáldemokrata Párt több vezetője. A Lenin Múzeum Lenin finnországi tartózkodását, valamint a finnekkel kapcsolatos írásait mutatja be. A politika és a történelem iránt érdeklődőknek melegen ajánlható.
Az 1850-ből való tamperei öntöde 1996-ban hatásos múzeumegyüttessé alakult - Vapriikki Múzeumi Központ. Áttekintést nyújt a régióról, ez a helytörténeti múzeum a környék múltját tekinti át a régészeti leletektől a technikai fejlődésig. Az épülethez kávézó-étterem és ajándékbolt is tartozik.
Feltétlenül menjünk el Finnország legmagasabb kilátótornyába (168 m), mert nagyon szép a tóvidék elénk táruló látványa. Érdemes egy "kulcsot" venni, amellyel a következő dolgokat látogathatjuk végig a Särkänniemi Élményparkban: delfinárium, vidámpark, állatkert, akvárium, planetárium, Sara Hildén Múzeum és kilátótorony.
Ezüst vonal és Költők útja
Aki máskülönben inkább csak nyugalomra vágyik, még az se hagyja ki ezt a kirándulást, mert érdemes eltűrnie maga körül a sok embert. Az Ezüst vonal hajói reggel indulnak a Laukontori rakpartról és Visavuori, valamint Viidennumero érintésével késő délután érkeznek Hämeenlinnába. Aki nem akar ott éjszakázni, busszal visszamehet. Egy másik útvariáns Kaivantón át visz - busszal kombinálva. A Költők útja a finn költők által sokszor megénekelt vidéken vezet keresztül. Az északi kikötőből indul (Mustalahti rakpart) és Ruovesi érintésével Virratba visz. Indulás ugyancsak délelőtt, érkezés pedig este. Ezenkívül még számtalan lehetőség van, hogy hajóutat tegyünk a két tavon (Näsijärvi és Pyhäjärvi). Mindegyik hajóra érvényes, hogy nem túl nagy, de igen kellemes (némelyik még a 20. század elején épült gőzhajó!) - és feltétlenül helyet kell rá foglalni előre. Menetrend és helyfoglalás a turistainformációs irodában.
Közeli kirándulások
A Tamperétől 78 km-re fekvő, 45 000 lakosú Hämeenlinnánál veszi kezdetét a tóvidék - mint mondani szokták. Érdemes megnézni a város északi részén álló várat (1260-ban épült a keletről jövő veszedelem ellen, állandóan bővítették, ma helytörténeti múzeumnak ad otthont). A zenebarátok megtekinthetik Hämeenlinnában a finn nemzeti zeneszerző, Jean Sibelius Szülőházát, nyaranta csaknem mindennap kis koncerteket tartanak benne. Majdnem az összes faház leégett egy tűzvész során, de a piactéren áll még néhány szép empire-stílusú ház. Az Aulanko Természeti Parkot is érdemes felkeresni. Gyönyörű sétákat tehetünk idilli erdei ösvényeken és függőhidakon.
A Tamperétől 126 km-re fekvő, 96 000 lakosú modern várostól nem messze áll egy dombon Alvar Aalto Központi temploma. Harangjai egy régi fatemplomból származnak. A városházát egy másik neves építész, Eliel Saarinen (a helsinki pályaudvar építője) tervezte.
A sportközpontban (Urheilukeskus) - amelyet jól ismernek a sportbarátok a nemzetközi téli sportesemények helyszíneként - találjuk Finnország egyetlen Símúzeumát. Lahti a Päijänne-tó déli végénél fekszik, Jyväskyläbe utazhatunk hajóval innen.
Finnország második legnagyobb terméskő temploma alig 20 km-re északnyugatra található, Hollolában (14-15. század).
A 21 000 lakosú Valkeakoski (Tamperétől 35 km-re) egy zuhatagnál fekszik, két tó határán. Tamperéből busszal kombinált hajóutak indulnak ide. Elsősorban a Kauppilanmäki szabadtéri múzeumot érdemes felkeresni.
A középkorban még csak néhány ház állt itt, később ez bányászfaluvá fejlődött az akkor jelentősnek számító Sääksmäki egyházközség szomszédságában. Ám már ez idő tájt is létezett az a zúgó, amelynek vízi energiájával először gabonát őröltek, később pedig papírt gyártottak. A 19. század nemzeti romantikus mozgalmai azután művészeket hoztak Sääksmäkibe. Napjainkban ez a két összetevő - a művészet és az ipar - élteti a helységet.
A déli Sääksmäki városrészben van a híres, 206 m hosszú függőhíd, amelyen a 12-es európai út megy át (Helsinki-Vaasa).
A finn üvegműves települések közül talán Iittala a legismertebb. Az Iittalan Lasimuseo szép használati és dísztárgyakat - madarak, gyümölcsök - mutat be üvegből Alvar Aalto és Timo Sarpaneva munkái mellett.
Ha még nem lenn elég az üvegből, érdemes felkeresni a Suomen Lasimuseót (Finn Üvegmúzeum) Riihimäkin, a 3-as út mentén, 35 kilométerre Hämeenlinnától délre. Maga a múzeum az egykori, 1914-ben épült üveggyárban kapott helyet. Anyaga áttekinti az üveggyártás történetét az ablaküveg-készítés hőskorától egészen a 20. századig, amely már műtárgyként tekintett az üvegre. 
